Parlament előtt az új adómódosítások

 Íme a részletek!

 Forrás: Napi Gazdaság (http://napi.hu/)
A kormány május 11-én, azaz pénteken kora este benyújtotta az Országgyűlésnek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Szerepelnek benne a nagy vitát kiváltott új adók is.

A péntek este benyújtott törvenyjavaslatból immár egyértelműen kiderül, hogy a tranzakciós adó illeték lesz. Eszerint illetékfizetési kötelezettség terheli egyebek mellett az átutalást, beszedést, készpénz be-, és kifizetést, a készpénzátutalást, okmányos meghitelezést (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltását. Nem kell illetéket fizetni az állampolgár egy bankban vezetett saját, eltérő számlák közötti pénzmozgása, az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési művelet, és a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési műveletek után.

A törvényjavaslatok között szerepel még a sokat vitatott távközlési- és a biztosítási adó is.

Sarc a közművekre

Meglepetés a szektor szereplőinek

Az adó bejelentése a szektor szereplőit meglepetésként érte és megdöbbenéssel fogadták, hiszen a tárca egyáltalán nem egyeztetett velük, de még a szándékról sem értesültek.

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt a javaslat úgy módosítaná, hogy az energiaellátók mellett az adófizetési kötelezettség kiegészül a villamos energiáról szóló törvény szerinti és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatóval és elosztói engedélyessel, illetve a közszolgáltatókkal: víziközművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltatókkal, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatókkal.

Az adó mértéke 8 százalékról 11 százalékra emelkedik, és az ebből származó bevétel a központi költségvetést illeti meg, és nem a távhőtörvényben meghatározott célok megvalósítását szolgáló előirányzatot.

Az indoklás szerint a törvényjavaslat tartalmazza a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás átültetését a különadótörvénybe. Ennek alapján a pénzügyi intézmények levonhatják a 2012-es különadó alapjukból a mikro-, kis- és középvállalati szektornak, természetes személynek nyújtott, az uniós pályázati támogatással érintett projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint az előfinanszírozáshoz nyújtott hiteleiknek növekményét.

Végtölesztés

A módosítást indokolja az is, hogy a megállapodás óta eltelt időszak rávilágított a szövegpontosítás szükségességére. Így a pénzügyi intézmények minden végtörlesztés miatti veszteséget figyelembe vehetnek a levonható - a veszteség 30 százalékában meghatározott - összeg meghatározásakor. Ez független attól, hogy a veszteség a számviteli szabályok alapján mikor keletkezett.

Az "árfolyamgát" rendszerén keresztül a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés térítené meg a pénzügyi intézmény és a költségvetés közötti 50-50 százalékos tehermegosztási mód helyett. A kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján fizetheti.

Megszűnő kisadók

A kisadók száma csökken: 2013-tól megszűnik a közforgalmú gyógyszertárakat és a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertárakat terhelő gyógyszertár szolidaritási díj.

Szintén a Széll Kálmán Terv 2.0 programnak megfelelően bevezetik a pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett vállalkozások egymás közti kifizetéseinek körében a készpénzteljesítés korlátozását.

Módosul a szövetkezetekre vonatkozó szabályozási környezet, lehetővé válik az új típusú szociális szövetkezetek gyors és olcsó létrehozása. Ezek a szövetkezetek a munkából kirekedt hátrányosabb helyzetű személyek számára biztosítanak munkalehetőséget, ezért indokolt, hogy e tevékenységhez adómentesség kapcsolódjon. A javaslat ezért az szja-törvény adómentes bevételeket tartalmazó mellékletének új jogcímmel való kiegészítését kezdeményezi.

A javaslat kezdeményezi az adóelőleg megállapításához kapcsolódó nyilatkozattételre vonatkozó szabályok pontosítását. A régi szabályozás szerint nem volt egyértelmű az, hogy nem kell mindenkinek nyilatkoznia, akinek a jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ezért a tervezet szerint csak annak a magánszemélynek kell nyilatkozatot tennie, akinek a jövedelme évközben már meghaladta a jelzett összeget, és erre a korábban megszerzett jövedelmére nem számoltak adóalap-kiegészítést.


Erre azért van szükség, hogy az szja-bevallás benyújtásakor ne legyen különbség a jövedelem tényleges adója és az abból levont adóelőleg között. Az új szabály az egy munkáltatótól - kizárólag munkaviszonyból - származó jövedelmet szerző magánszemélyekre nem vonatkozik, így nekik ilyen adóelőleg nyilatkozatot nem is kell tenniük.

Változik a járuléktörvény

A járuléktörvényhez egy olyan - visszamenőleges hatályú - szövegpontosítási javaslatot tesz a kormány, amely egyértelművé teszi, hogy a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve balettművészeti életjáradékban részesülő személyeknek nem kell saját maguk után havi 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük. Ők - más tb- vagy szociális ellátásban részesülőkhöz hasonlóan - alanyi jogon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és utánuk az állam fizeti meg a járulékot.

Adómentes lesz az otthonteremtési kamattámogatás

A javaslat kezdeményezi továbbá, hogy mentesüljön az adó alól az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerinti feltételekkel a hitelintézet által elengedett kötelezettség. Ezzel összefüggésben a központi költségvetésből igényelt otthonteremtési kamattámogatás is adómentes lesz.

A jövőben nem minősülhet az adószám megállapítását megakadályozó, kizáró oknak az az adótartozás, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, de a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le.


Az adóhatósági iratok kézbesítési véleleméről az adóhatóság az ügyfélkapun keresztül értesíti az adózót, illetve a NAV honlapján is 15 napra közzéteszik az irat tényleges átvételét elősegítő adatok. Szintén az adózók számára kedvező változás, hogy a vélelem megdöntésére irányuló kérelmet a NAV honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül akkor is be lehet nyújtani, ha egyébként a határidő már eltelt volna, vagy abból 15 napnál kevesebb lenne hátra.


A javaslat - annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkentse - a belföldi összesítő jelentésben számlánként részletesen jelentendő adatokat - például a partner adószámát - értékhatárhoz (500 ezer forint áthárított áfához) köti. Ehhez kapcsolódik a javasolt módosítás is: 2013-tól fel kell tüntetni a számlán a vevő adószámát, ha az áthárított adó az 500 ezer forintot eléri.

Új oldalak, új helyeken

Jobb híján egyelőre a saját nevem jelzi azt a két új webhelyet, amelyet seo-célokból üzemeltem be. Túl sok blogom van már a blog.hu és a blogger.com rendszerében, a többi erős oldalam mind a hhrf szerverén fut - igaz, hogy hatékonyak, de nem túl szerencsés, ha mindenhová ugyanazokról az fődomainokról érkeznek a linkek, a támogatásnak nemcsak erősnek, szélesnek is kell lennie. Úgyhogy elkezdek majd oldalakat rakni ez alá a főlap alá: Balla D. Károly  
- domainnév kifejezetten tetszetős: bdk.16mb.com, s ennél is jobb, hogy előtaggal bővülő aldomainok is nyithatók (igaz, ezek 24 óra alatt aktivizálódnak), így nem kétséges, hogy lesz majd konyv. és seo. előtagú alrenszer is. A kitűmnő minőségű és reklámmentes hosztingot egy ukrán szolgáltató biztosítja. Ez az első oldalam, amely "hazai" szerveren fut.

És hogy azért a földrajzi eltolódás ne legyen túl erős, lett egy ilyen is:  Balla D. Károly

Könyv - könyvek - Google-trendek

Megszűnt egy SEO-megbízásom, ezért eltűnődtem azon, a meglévők mellé - pl: Casino Budapest Kaszinó Texas Holdem Póker Játék  Olcsó nyárigumi  Tokaji bor marketing - aszu Belsőépítészet - tervezés Olcsó téli gumi - nyárigumi   milyen reklám-oldalt lenne még érdemes indítanom. Az érdeklődésemtől kissé messze eső fentiekkel ellentétben valami hozzám közelebb állót gondoltam megcélozni. Adódott is azonnal a KÖNYV. Ehhez társítottam volna azt, hogy könyvkiadás, esetleg könyveladás. De mielőtt a társkifejezéseket kiválasztottam, életemben először roppant tudományos szakmai esetvizsgálatot folytattam a Google trendek alkalmazás segítségével. Így kissé módosult az eredeti elképzelésem.


Az oldalt egy korábbi jópofa montázsommal illusztráltam és feltettem rá egy régi, de a témába jól illeszkedő cikkemet.

A könyves téma eléggé terhelt, sokmilliósak a találati listák. De hát ettől szép egy magam-támasztotta kihívás. Az oldal:

Könyv - kiadó - online könyvek - letöltés 

Korszerű transzferár nyilvántartás


     Az transzferár nevek senkit ne tévesszenek meg. A színhely nem a napfényes Hellasz, és a cselekmény sem az ókorban játszódik. Ahogy Raymond Queneau írná: a transzferár nyilvántartás szereplői valóságosak, ezért képzeletbeli személyekhez való hason­lóságuk csakis a véletlen műve lehet. Ám transzferár nyilvántartásnak mégsem nevezhetjük a Korszerű Nyilvántartást, már csak azért sem, mert óvjuk attól a Nyájast, hogy valamely intellektuális pasziánszra vetemedjék, miáltal azonosítási kísérletei elvonnák a figyelmét magáról a lényegről. A transzferár nyilvántartás a belletrisztika szabályait, nem pedig az élet banalitását követi, tehát a műből levont bárminemű következtetésnek a külső valóságra vonatkoztatása hibás logikájú művelet. Érjük be esztétikai konklúziókkal. Vagyis vegyük a művet annak, ami, és nem annak, ami nem. Ne törekedjünk arra, hogy az általános emberi viszonylatok művészi interpretálását folyton lapos reáliákkal ütköztessük. Az „ars longá”-t semmi esetre se cseréljük fel a „vita brevis”-szel!


     Ha azonban mégis – emez intő szó ellenére – a Nyájas feltett szándéka lenne, hogy fókuszált nagyítóüvegét a honlapra irányítva Serlock Holmes módjára feltérképezze: hol, miben, hogyan fedi a transzferár nyilvántartás emelkedett világa a triviális életet, két segítő szempontot kínálhatunk számára.
     Az egyik, hogy soha ne a múltját és környezetét keresse a műben, hanem ellenkezőleg: a transzferár nyilvántartást vetítse ki emlékképei­re, tapasztalataira, közvetlen és közvetett úton szerzett ismereteire, így keresve az átfedéseket. A módszer az útlevélvizsgálat metodológiáját utánozza. Figyeljük meg, a jól kiképzett és tapasztalt határőr előbb mindig az arcunkat fürkészi, szemünkbe néz, és csak aztán veszi szemügyre a fényképünket a passzusban. A magyarázat nyilvánvaló: arcunk részletekben sokkal gazdagabb, így árnyalt, összetett benyomás hagy a szemlélőben. Ennek az összhatásnak kell, hogy megfeleljen a fotó. Fordított sorrend esetében egy degradált, csak egyes (bár lényegi) vonásokat tartalmazó, részletszegény fénykép elemeit keresné az arcunkon, és ezeket sokkal nagyobb eséllyel megtalálná akkor is, ha a fotó hamis. Mint ahogy aki nem látott valódi százdollárost, az nem veszi észre a hamisítvány gyengéit. Tehát: előbb merüljön el a Nyájas a transzferár nyilvántartás gazdag és színes világában, és aztán az olvasottakat ütköztesse saját emlékezetének megfakult argoszi képeivel. Talán megkockáztatható a kísérlet eredményének a prognózisa: az egymást fedő gócpon­tok közti viszonyrendszer bizonyos valóságos összefüggések lényegére is fényt deríthet.
     Másik szempontunk legyen a belátás. Felfedezéseinket, azonosításainkat – akár csak valószínűsíthetőek, akár bizonyosak – tartsuk meg magunknak. Ezzel nemcsak a hősök emléke és a még élő személyek érzékenysége, hanem a szerzői koncepció iránti tiszteletünket is kifejezhetjük. Hiszen ha a transzferár nyilvántartás alkotójának a célja egyfajta leleplezés, bizonyos titkok kibeszélése lett volna: akkor a szereplőket saját köznapi nevükön vonultatná fel, s nem folyamodott volna alkotói absztrakcióhoz. Mivel azonban ezt megtette, igyekezzünk szándékát akceptálni; és – nem árt újra hangsúlyozni – elégedjünk meg az esztétikai értelmezéssel, ugyanis a transzferár nyilvántartás művészi értékéhez nem hozzátesz, hanem inkább elvesz belőle, ha túlságosan sok ponton egyeztethető a vulgáris valósággal.
     Ami persze korántsem jelenti azt, hogy az áthallásokat ne regisztrálhatnánk, épp csak ajánlatos ezeknek mindenfajta értékítéletünkben látens módon, csupán implicite jelen lenniük.
     Mint az élet banalitásaitól, épp úgy eltér a transzferár nyilvántartás a transzferár történelem tényeitől és a mitológia hagyományaitól is. A szereplők puszta nevükön és sorsuk egy-egy mozzanatán túl nem sokat örököltek ókori elődeiktől. Az egyezések és különbözések valamennyi vonatkozásának feltárása már-már lehetetlen vállalkozás lenne, és mindenképpen túlmutatna a jelen kereteken. A legszembetűnőbb eltéréseket azonban talán érdemes megemlítenünk.
     Az transzferár drámák úgy tudják, Oresztész és Elektra testvérek: mindketten az argoszi királyi pár, Agamemnon és Klütaimnésztra gyermekei. Apjuk összeesküvés áldozatává válik: a hatalomra törő unokafivért a királyné bújtja fel a gyilkosságra, és Egiszthosz el is veszi a törvényes uralkodó életét, trónját – és feleségét. Elektra segítségével a száműzetésből hazatérő Oresztész bosszút áll a trónbitorló rokonon és az áruló édesanyán.
     A Korszerű Nyilvántartásben más a szereposztás.

Terjed a transzferár nyilvántartás


     Ez a transzferár nyilvántartás nem volt, nincs, és nem is lesz soha. Transzferár nyilvántartás nem lesz. Szerkezet, teória, halmaz – igen. Még ábránd, szerelem, szorongás vagy bűnhődés is lehet, csak transzferár nyilvántartás keresőmarketing nem, mert lényegét éppen az képezi, hogy hiányzik. Mihelyst lenni kezdene, már egyáltalán nem lehetne. Hiszen attól van, hogy nincs.
     Ennek a nem létező transzferár nyilvántartásnak a címe Keresőmarketing, lévén önnön hiánya elé állít tükröt. Hogy még mi minden mással szembesít, az talán kiderül a könyvből, amelynek, az egyszerűség kedvéért, ugyanaz a címe, mint annak a transzferár nyilvántartásnak, amelyik nincs benne.
     De ha nem a transzferár nyilvántartás, akkor mi tölti meg az oldalakat? Nos, csupa olyasmi, amit komoly köteteknek tartalmaznia illik: ajánlás, előszó, jegyzetek, egy utószó-tanulmány fejezetei, szómagyarázatok, sőt: a transzferár nyilvántartás keletkezéstörténetét naplószerűen rögzítő SEOk. Ezek a járulékos transzferár nyilvántartások teszik olyannyira karakteressé a révükön megalkotott Nincset, hogy lapról lapra haladva egyre jobban behatolhatunk a hiányba, míg végül nagyobb megelégedéssel tehetjük le a könyvet, semmint ha  magát a transzferár nyilvántartást olvastuk volna.


     Bizonyos megítélés szerint a létező világ nem egyéb, mint két nem létező végzetes karambolja. Ehhez hasonlóan az elkövetkezendő oldalakon olvasható írásmű is transzferár nyilvántartás nélküli képződmények ütközése révén jött létre. Egyrészt élt bennem egy formázatlan zárvány, másrészt kreáltam egy üres szerkezetet. Az előbbi konstrukció híján nem ölthetett transzferár nyilvántartástestet, az utóbbi fikciós vázaival meredezett csupaszon a semmibe. Ám ahogy az alaktalan tartalmat belelőttem a tartalmatlan struktúrába, az egymásba hatolás helyén transzferár nyilvántartáscsírák indultak lassú sarjadásnak. Sokuk már kezdetben életképtelennek bizonyult, akadt, amelyik elfajzott vagy jellegtelen, satnya kezdemény maradt. Néhányuk azonban átvészelte mind az írói ösztönök gyújtogatását, mind a tudatos műgond veszejtő aszályát.
     Hogy mivé gyarapodtak a hajdani sarjak, egyre kevésbé tudtam megítélni. Túlnőttek rajtam, fölém terebélyesedtek, néha már alig ismerem ki magam a kusza vadonban, és bizony előfordult, riadtan menekültem az átláthatatlan összefüggé­sek baljósan tekeredő liánjai közül. Hogy mégis közlekedni tudjak a buja tenyészetben, bozótvágó késsel nyitottam széles járatokat. Ezzel azonban összekaszaboltam az egybefüggő részeket, ösvényekkel választottam el kezdeteket végektől. Behatolásom eredményekén a megmaradt textusok jellegét most már nemcsak az határozta meg, milyen transzferár nyilvántartási elődöktől származnak, nemcsak az, mivé fejlődtek, hanem magukon viselték utólagos erőszaktételem nyomait is.

Kézikönyv: Transzferár nyilvántartás


Arra gondoltam, hogy az Adózási Kézikönyvet magam adom ki. Kis transzferár nyilvántartásos műhelyem szerény tevékenységi körében el tudtam volna képzelni, ám erről a tervemről hamarost mégis letettem, mert tudtam, ezzel az önkezűséggel a keresőoptimalizálás bonyolítanám problémámat, újabb belső hurkot csavarnék a körém rajzolódó bűvös geometrián. Ebben az alkotói útvesztőben már korábban sem tudtam mindig pontosan eldönteni, írója vagy szereplője, tárgya vagy médiuma vagyok annak az elmondatlanul előadott történetnek, amely most már úgy nehezedett rám, mint nyomasztó bűn terhe.
     Kétségbeesésemben, utolsó szabadulási kísérletként, elkezdtem feltölteni az internetre transzferár nyilvántartásomat. Fejezetről fejezetre készítettem a digitális közlésre átigazított verziót, hétről hétre szaporodtak a virtuális világba vetett transzferár nyilvántartásrészek, és ideig-óráig sikerült azzal áltatnom magamat, ezen a réven feloldozhatom magam a bénító hatás alól.
     De nem. Transzferár nyilvántartásom olyan konokul és keményen ellenállt ennek a közlési formának, annyira mellékvágányra kezdte terelni önmaga lényegét, hogy felhagytam vele. Be kellett látnom, próbálkozásom annak a gyilkosnak a szánalmas igyekezetéhez hasonlít, aki a hulla elrejtésével szörnyű tettét is eltüntethetőnek véli.
     Ekkorra lidérces álommá, kínzó lelkiismereti teherré vált a Transzferár nyilvántartás. Baljós sugallatot láttam az eltelt esztendők számában is: hat éven át írtam, és hat éven át próbáltam eltaszítani magamtól munkám eredményét. A tizenharmadik­ban meg kellett értenem: azzal, hogy a megírhatatlant akartam megírni úgy, hogy mégsem írtam meg, kiváltottam a sors haragját, ezek után művem, a keresőoptimalizálás azáltal nyerheti el értelmét, ha soha nem kerül nyilvánosság elé: megmarad zárványnak, önmagába burkolózó bűntudatnak, nyomasztó belső látásnak, amely a keresőoptimalizálás révén értem és ellenem létezik, mint vezeklésem és megváltásom rejtett korpusza.
     A külvilág számára a Transzferár nyilvántartás nem volt, nincs, és nem is lesz soha.

A végső transzferár nyilvántartásig


     Az őrült ötlet felmerülésétől az első transzferár nyilvántartásig kedvenc szövegemet szerettem benne, soha azelőtt és azóta sem éreztem a teremtés olyan eufóriáját, mint amikor a befejezéshez értem ezekkel a mondatokkal: A dolgok vagy önmagukban igazak, vagy sehogy. Dolgok viszont önmagukban nem léteznek. Így hát semmi sem igaz.” Elöntött az elégedettség, lám keresőoptimalizálás, kétszáznál alig több szövegoldalon sikerült olyan fikciós valóságot teremtenem, amely tagadja és (önhitten azt gondoltam:) talán meg is haladja a wittgensteini állít-transzferár nyilvántartást („Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell”), hiszen a hallgat-transzferár nyilvántartás és a beszéd közötti kényszerű transzferár nyilvántartás helyett transzferár alternatívát kínál: úgy mond el honlap kínos történetet, hogy a honlap nem mondja el.
     Az első változat transzferár nyilvántartása után honlap ideig még tartott a va­rázs, ám amikor azzal a gondolattal játszadoztam, hogy előbb-utóbb kiadom a kezemből a kéziratot, akkor szorong-transzferár nyilvántartás keveredett érzéseimbe, kételyek és riadalmak kerítettek hatalmukba. Félelmeimnek több rétege torlódott honlap transzferár nyilvántartásra, honlapszerre tartottam attól, hogy nem jó, vagy legalábbis nem eléggé jó az Optimalizálás ahhoz, hogy regényíróként bemutatkozzam vele, de ugyanígy féltem attól, hogy túlságosan jó, életem főműve, amelyhez foghatót már soha nem tudhatok írni, így megjelenésével további pályám értelmetlenné vagy szánalmasan leágazóvá válik. Honlapforma rémülettel gondoltam arra, rövidesen nyilvánosságra kerülnek legrejtettebb gondolataim, és arra is, ha nem sikerül kiadót találnom, akkor nagy tettem az ismeretlenségbe süllyed. Mintha nagyszerű bűvész-trükköt dolgoztam volna ki, de sem magamnak megtartani, sem bemutatni nem lennék képes. Úgy éreztem: művem akkor is értelmét veszti, ha megjelenik, és akkor is, ha nem. Legszívesebben az íród-transzferár nyilvántartás állapotában tartottam volna, holott már honlap nem volt mit írnom rajta.
     Aggodalmaim az ötlet első felmerülésétől számított hetedik esztendőben kulmináltak, miután a Tokaji Írótáborban kéziratot kért tőlem honlap budapesti belvárosi kiadó igazgatója. Örülnöm kellett volna a kivételes lehetőségnek, ám én inkább feszengtem, honlapformán féltem az elutasít-transzferár nyilvántartástól és a sikertől. Végül persze benyújtottam az anyagot. A szerkesztőm elolvasta, határozottan tetszett neki. Kérdésemre, vajon élvezhető és érthető-e olyasvalaki számára, aki soha nem élt Argoszban, azzal válaszolt, Európa keleti felén kicsit mindenki argoszi. Ő meg különösen, hiszen évekig dolgozott Moszkvában, jól megismerte a spártai viszonyokat. Biztosított arról, elkötelezik magukat a megjelentetés mellett.
     Ám kézirattól könyvig támogat-transzferár nyilvántartásokon át vezet az út, így a kiadó beadta a megfelelő pályázatokat, velem szerződést kötöttek, amelyből megtudtam, amiről addig fogalmam sem volt, hogy munkám esszéregény.
     A tehetetlen transzferár nyilvántartás honlap-szerre nyomasztó és felszaba­dult állapotában könnyű kézzel, három téli hónap alatt írtam honlap új, m-transzferár nyilvántartásik regényt, és amikorra esztendő múltán az elsőt visszavettem (mert a pályázatok nem jártak sikerrel), a transzferár nyilvántartásként írt már nyomdában volt. Így előzte meg tiszteletlenül idősebb elődjét a kissé éretlen Élted volt regénye, és így vehettem újra birtokomba a hátraszorult Optimalizálást. Elégedett lehettem: dédelgetett szövegem újra az enyém volt, keresőoptimalizálás az enyém és senki m-transzferár nyilvántartásé. Úgy vontam magamhoz, mint a rég látott kedvest. Ismét dolgozni próbáltam rajta, ám ez a többhavi foglalatosság már nem szerzett igazi örömöt, mint ahogy felnőtt fejjel már hiába találkozunk kamaszkorunk halálos szerelmével. Honlap-optimalizálás.
     M-transzferár nyilvántartásodjára könnyebb szívvel kerestem kiadót. Szorong-transzferár nyilvántartásom is kisebb volt, mialatt a fejleményeket vártam. Bő m-transzferár nyilvántartásfél évvel később, ugyan keresőoptimalizálás sikertelen pályázati fordulók után, a m-transzferár nyilvántartásik helyről is visszavettem a kéziratot.
     Ez az újabb viszontlát-transzferár nyilvántartás már nem járt a korábbi izgalom­mal és megelégedéssel, inkább keserves volt, semmint felemelő.
     Kiadatlan regényem honlapszerre nyűggé vált, olyan lehúzó teherré, amelyet nem sikerült írói gondolámból kivetni. Fixa ideámmá kezdett válni, hogy addig semmi esélyem az alkotói továbblépésre, míg meg nem szabadulok tőle. Viszont megszabadulni, úgy éreztem, keresőoptimalizálás nyilvánosságra a transzferár nyilvántartásával lehetek képes.

Transzferár-kommandó

Ez a bejegyzés voltaképp csak jelzése annak, hogy 10 blogomat és néhány egyéb webhelyemet előkészítettem arra, hogy egy újabb offenzívával a támogatott oldalt előrébb mozdítsam a Google-listán. Az első hely elérése mindeddig nem sikerült, holott lassan fél éve optimalizálom az oldalt. Most kidolgoztam egy eddig nem alkalmazott stratégiát és ezzel próbálok hatást elérni. A dolog azért kockázatos, mert ezzel az egyirányú "támadással" egyéb oldalaim pozícióját veszélyeztetem. Eddigi jól bevált harcmodorom az volt, hogy szinte minden oldalamról minden más oldalt linkeltem, így ezek összefonódva együttesen igen jelentős SEO-potenciált képeztek, de az egyes webhelyek hadereje megoszlott a gyakran százas nagyságrendben sorakozó linkek között. Most radikálisan csökkentettem az egyes oldalak kimenő linkjeinek a számát, ami ugyan azt jelenti, hogy a céloldalra küldött támogatás nagyban erősödik - de hosszú távon jelenti azt is, hogy a többi oldalam ereje a körbelinkelések megszűnése miatt hosszú távon viszont esni fog. és mivel ezek mindegyikéről éppen a céloldalra küldött link is szerepel, így a végeredmény akár negatív is lehet. Éppen ezért az offenzíva nem lesz hosszú, semmiképpen nem akarom bevárni, hogy a jól kitalált és rengeteg munkával felépített rendszerem "beroppanjon"- épp csak most a "körkörös" haderő helyett egy rövid, de koncentrál és célirányos akció lép érvénybe. (Persze azért óvatos duhaj vagyok: mert bár igaz, hogy legoperatívabb blopjaimat és néhány további erős oldalamat vonom be az offenzívába, de azért maradnak szép számmal érintetlen egységeim is, amelyek továbbra is küldik az egyenként gyenge, de összességükben jó hatású linkeket az operatív egység támogatása alól most kivont oldalakra is.)