Nemrégiben egy ukrán szolgáltató kínálata volt az, aminek nem tudtam ellenállni. Fel is raktam rá - na mit? Egy keresőmarketing oldalt...
Termék, vállalkozás, szolgáltatás. Weboldal ajánló blog. Honlap optimalizálás. Google-helyezés javítása PR-cikk marketing: Télikert - Laptop - Infrafűtés - Vízkezelés
Keresőoptimalizálni jó.
Keresőoptimalizálni jó. Kísérletból hobbivá, hobbiból szenvedéllyé lett számomra ez a tevékenység. Mostanában ugyan leginkább saját honlapjaimon gyakorlom, de ezt semmivel sem teszem kevesebb lelkesedéssel, semmint ha komoly megbízást teljesítenék. Készítem és bütykölöm az oldalakat, küldöm a linkeket, Árgus szemmel figyelem a találati listákat. Ujjongok, ha valamelyik weblapom előbbre lép a Google-sorban, és csüggedek, ha hátrébb sorolódik. Mindeközben szabályos kis webbirodalmat építettem ki, le kellene állnom az új és új egységek építésével, de aztán mégis találok valami új lehetőséget - és meg is ragadom.
Nemrégiben egy ukrán szolgáltató kínálata volt az, aminek nem tudtam ellenállni. Fel is raktam rá - na mit? Egy keresőmarketing oldalt...
Nemrégiben egy ukrán szolgáltató kínálata volt az, aminek nem tudtam ellenállni. Fel is raktam rá - na mit? Egy keresőmarketing oldalt...
Parlament előtt az új adómódosítások
Íme a részletek!
Forrás: Napi Gazdaság (http://napi.hu/)
A kormány május 11-én, azaz pénteken kora este benyújtotta az Országgyűlésnek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Szerepelnek benne a nagy vitát kiváltott új adók is.A péntek este benyújtott törvenyjavaslatból immár egyértelműen kiderül, hogy a tranzakciós adó illeték lesz. Eszerint illetékfizetési kötelezettség terheli egyebek mellett az átutalást, beszedést, készpénz be-, és kifizetést, a készpénzátutalást, okmányos meghitelezést (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltását. Nem kell illetéket fizetni az állampolgár egy bankban vezetett saját, eltérő számlák közötti pénzmozgása, az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési művelet, és a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési műveletek után.
A törvényjavaslatok között szerepel még a sokat vitatott távközlési- és a biztosítási adó is.
Sarc a közművekre
Meglepetés a szektor szereplőinek
Az adó bejelentése a szektor szereplőit meglepetésként érte és megdöbbenéssel fogadták, hiszen a tárca egyáltalán nem egyeztetett velük, de még a szándékról sem értesültek.
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt a javaslat úgy módosítaná, hogy az energiaellátók mellett az adófizetési kötelezettség kiegészül a villamos energiáról szóló törvény szerinti és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatóval és elosztói engedélyessel, illetve a közszolgáltatókkal: víziközművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltatókkal, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatókkal.
Az adó mértéke 8 százalékról 11 százalékra emelkedik, és az ebből származó bevétel a központi költségvetést illeti meg, és nem a távhőtörvényben meghatározott célok megvalósítását szolgáló előirányzatot.
Az indoklás szerint a törvényjavaslat tartalmazza a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás átültetését a különadótörvénybe. Ennek alapján a pénzügyi intézmények levonhatják a 2012-es különadó alapjukból a mikro-, kis- és középvállalati szektornak, természetes személynek nyújtott, az uniós pályázati támogatással érintett projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint az előfinanszírozáshoz nyújtott hiteleiknek növekményét.
Végtölesztés
A módosítást indokolja az is, hogy a megállapodás óta eltelt időszak rávilágított a szövegpontosítás szükségességére. Így a pénzügyi intézmények minden végtörlesztés miatti veszteséget figyelembe vehetnek a levonható - a veszteség 30 százalékában meghatározott - összeg meghatározásakor. Ez független attól, hogy a veszteség a számviteli szabályok alapján mikor keletkezett.
Az "árfolyamgát" rendszerén keresztül a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés térítené meg a pénzügyi intézmény és a költségvetés közötti 50-50 százalékos tehermegosztási mód helyett. A kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján fizetheti.
Megszűnő kisadók
A kisadók száma csökken: 2013-tól megszűnik a közforgalmú gyógyszertárakat és a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertárakat terhelő gyógyszertár szolidaritási díj.
Szintén a Széll Kálmán Terv 2.0 programnak megfelelően bevezetik a pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett vállalkozások egymás közti kifizetéseinek körében a készpénzteljesítés korlátozását.
Módosul a szövetkezetekre vonatkozó szabályozási környezet, lehetővé válik az új típusú szociális szövetkezetek gyors és olcsó létrehozása. Ezek a szövetkezetek a munkából kirekedt hátrányosabb helyzetű személyek számára biztosítanak munkalehetőséget, ezért indokolt, hogy e tevékenységhez adómentesség kapcsolódjon. A javaslat ezért az szja-törvény adómentes bevételeket tartalmazó mellékletének új jogcímmel való kiegészítését kezdeményezi.
A javaslat kezdeményezi az adóelőleg megállapításához kapcsolódó nyilatkozattételre vonatkozó szabályok pontosítását. A régi szabályozás szerint nem volt egyértelmű az, hogy nem kell mindenkinek nyilatkoznia, akinek a jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ezért a tervezet szerint csak annak a magánszemélynek kell nyilatkozatot tennie, akinek a jövedelme évközben már meghaladta a jelzett összeget, és erre a korábban megszerzett jövedelmére nem számoltak adóalap-kiegészítést.
Erre azért van szükség, hogy az szja-bevallás benyújtásakor ne legyen különbség a jövedelem tényleges adója és az abból levont adóelőleg között. Az új szabály az egy munkáltatótól - kizárólag munkaviszonyból - származó jövedelmet szerző magánszemélyekre nem vonatkozik, így nekik ilyen adóelőleg nyilatkozatot nem is kell tenniük.
Változik a járuléktörvény
A járuléktörvényhez egy olyan - visszamenőleges hatályú - szövegpontosítási javaslatot tesz a kormány, amely egyértelművé teszi, hogy a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve balettművészeti életjáradékban részesülő személyeknek nem kell saját maguk után havi 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük. Ők - más tb- vagy szociális ellátásban részesülőkhöz hasonlóan - alanyi jogon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és utánuk az állam fizeti meg a járulékot.
Adómentes lesz az otthonteremtési kamattámogatás
A javaslat kezdeményezi továbbá, hogy mentesüljön az adó alól az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerinti feltételekkel a hitelintézet által elengedett kötelezettség. Ezzel összefüggésben a központi költségvetésből igényelt otthonteremtési kamattámogatás is adómentes lesz.
A jövőben nem minősülhet az adószám megállapítását megakadályozó, kizáró oknak az az adótartozás, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, de a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le.
Az adóhatósági iratok kézbesítési véleleméről az adóhatóság az ügyfélkapun keresztül értesíti az adózót, illetve a NAV honlapján is 15 napra közzéteszik az irat tényleges átvételét elősegítő adatok. Szintén az adózók számára kedvező változás, hogy a vélelem megdöntésére irányuló kérelmet a NAV honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül akkor is be lehet nyújtani, ha egyébként a határidő már eltelt volna, vagy abból 15 napnál kevesebb lenne hátra.
A javaslat - annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkentse - a belföldi összesítő jelentésben számlánként részletesen jelentendő adatokat - például a partner adószámát - értékhatárhoz (500 ezer forint áthárított áfához) köti. Ehhez kapcsolódik a javasolt módosítás is: 2013-tól fel kell tüntetni a számlán a vevő adószámát, ha az áthárított adó az 500 ezer forintot eléri.
Új oldalak, új helyeken
Jobb híján egyelőre a saját nevem jelzi azt a két új webhelyet, amelyet seo-célokból üzemeltem be. Túl sok blogom van már a blog.hu és a blogger.com rendszerében, a többi erős oldalam mind a hhrf szerverén fut - igaz, hogy hatékonyak, de nem túl szerencsés, ha mindenhová ugyanazokról az fődomainokról érkeznek a linkek, a támogatásnak nemcsak erősnek, szélesnek is kell lennie. Úgyhogy elkezdek majd oldalakat rakni ez alá a főlap alá: Balla D. Károly
- domainnév kifejezetten tetszetős: bdk.16mb.com, s ennél is jobb, hogy előtaggal bővülő aldomainok is nyithatók (igaz, ezek 24 óra alatt aktivizálódnak), így nem kétséges, hogy lesz majd konyv. és seo. előtagú alrenszer is. A kitűmnő minőségű és reklámmentes hosztingot egy ukrán szolgáltató biztosítja. Ez az első oldalam, amely "hazai" szerveren fut.
És hogy azért a földrajzi eltolódás ne legyen túl erős, lett egy ilyen is: Balla D. Károly
- domainnév kifejezetten tetszetős: bdk.16mb.com, s ennél is jobb, hogy előtaggal bővülő aldomainok is nyithatók (igaz, ezek 24 óra alatt aktivizálódnak), így nem kétséges, hogy lesz majd konyv. és seo. előtagú alrenszer is. A kitűmnő minőségű és reklámmentes hosztingot egy ukrán szolgáltató biztosítja. Ez az első oldalam, amely "hazai" szerveren fut.
És hogy azért a földrajzi eltolódás ne legyen túl erős, lett egy ilyen is: Balla D. Károly
Könyv - könyvek - Google-trendek
Az oldalt egy korábbi jópofa montázsommal illusztráltam és feltettem rá egy régi, de a témába jól illeszkedő cikkemet.
A könyves téma eléggé terhelt, sokmilliósak a találati listák. De hát ettől szép egy magam-támasztotta kihívás. Az oldal:
Könyv - kiadó - online könyvek - letöltés
Korszerű transzferár nyilvántartás
Az transzferár nevek senkit ne tévesszenek
meg. A színhely nem a napfényes Hellasz, és a cselekmény sem az ókorban
játszódik. Ahogy Raymond Queneau írná: a transzferár nyilvántartás szereplői
valóságosak, ezért képzeletbeli személyekhez való hasonlóságuk csakis a
véletlen műve lehet. Ám transzferár nyilvántartásnak mégsem nevezhetjük a Korszerű Nyilvántartást,
már csak azért sem, mert óvjuk attól a Nyájast, hogy valamely intellektuális pasziánszra
vetemedjék, miáltal azonosítási kísérletei elvonnák a figyelmét magáról a
lényegről. A transzferár nyilvántartás a belletrisztika szabályait, nem pedig
az élet banalitását követi, tehát a műből levont bárminemű következtetésnek a
külső valóságra vonatkoztatása hibás logikájú művelet. Érjük be esztétikai
konklúziókkal. Vagyis vegyük a művet annak, ami, és nem annak, ami
nem. Ne törekedjünk arra, hogy az általános emberi viszonylatok művészi
interpretálását folyton lapos reáliákkal ütköztessük. Az „ars longá”-t semmi
esetre se cseréljük fel a „vita brevis”-szel!
Ha azonban mégis – emez intő szó ellenére –
a Nyájas feltett szándéka lenne, hogy fókuszált nagyítóüvegét a honlapra irányítva Serlock Holmes módjára feltérképezze: hol, miben, hogyan fedi a transzferár
nyilvántartás emelkedett világa a triviális életet, két segítő szempontot
kínálhatunk számára.
Az egyik, hogy soha ne a múltját és
környezetét keresse a műben, hanem ellenkezőleg: a transzferár nyilvántartást
vetítse ki emlékképeire, tapasztalataira, közvetlen és közvetett úton szerzett
ismereteire, így keresve az átfedéseket. A módszer az útlevélvizsgálat
metodológiáját utánozza. Figyeljük meg, a jól kiképzett és tapasztalt határőr
előbb mindig az arcunkat fürkészi, szemünkbe néz, és csak aztán veszi szemügyre
a fényképünket a passzusban. A magyarázat nyilvánvaló: arcunk részletekben sokkal
gazdagabb, így árnyalt, összetett benyomás hagy a szemlélőben. Ennek az
összhatásnak kell, hogy megfeleljen a fotó. Fordított sorrend esetében egy
degradált, csak egyes (bár lényegi) vonásokat tartalmazó, részletszegény
fénykép elemeit keresné az arcunkon, és ezeket sokkal nagyobb eséllyel megtalálná
akkor is, ha a fotó hamis. Mint ahogy aki nem látott valódi százdollárost, az
nem veszi észre a hamisítvány gyengéit. Tehát: előbb merüljön el a Nyájas a transzferár
nyilvántartás gazdag és színes világában, és aztán az olvasottakat ütköztesse
saját emlékezetének megfakult argoszi képeivel. Talán megkockáztatható a kísérlet eredményének a prognózisa: az
egymást fedő gócpontok közti viszonyrendszer bizonyos valóságos összefüggések
lényegére is fényt deríthet.
Másik szempontunk legyen a belátás.
Felfedezéseinket, azonosításainkat – akár csak valószínűsíthetőek, akár bizonyosak
– tartsuk meg magunknak. Ezzel nemcsak a hősök emléke és a még élő személyek
érzékenysége, hanem a szerzői koncepció iránti tiszteletünket is kifejezhetjük.
Hiszen ha a transzferár nyilvántartás alkotójának a célja egyfajta leleplezés,
bizonyos titkok kibeszélése lett volna: akkor a szereplőket saját köznapi nevükön
vonultatná fel, s nem folyamodott volna alkotói absztrakcióhoz. Mivel azonban
ezt megtette, igyekezzünk szándékát akceptálni; és – nem árt újra hangsúlyozni
– elégedjünk meg az esztétikai értelmezéssel, ugyanis a transzferár
nyilvántartás művészi értékéhez nem hozzátesz, hanem inkább elvesz belőle, ha
túlságosan sok ponton egyeztethető a vulgáris valósággal.
Ami persze korántsem jelenti azt, hogy az
áthallásokat ne regisztrálhatnánk, épp csak ajánlatos ezeknek mindenfajta
értékítéletünkben látens módon, csupán implicite jelen lenniük.
Mint az élet banalitásaitól, épp úgy eltér
a transzferár nyilvántartás a transzferár történelem tényeitől és a mitológia
hagyományaitól is. A szereplők puszta nevükön és sorsuk egy-egy mozzanatán túl
nem sokat örököltek ókori elődeiktől. Az egyezések és különbözések valamennyi
vonatkozásának feltárása már-már lehetetlen vállalkozás lenne, és mindenképpen
túlmutatna a jelen kereteken. A legszembetűnőbb eltéréseket azonban talán
érdemes megemlítenünk.
Az transzferár drámák úgy tudják, Oresztész
és Elektra testvérek: mindketten az argoszi királyi pár, Agamemnon és Klütaimnésztra
gyermekei. Apjuk összeesküvés áldozatává válik: a hatalomra törő unokafivért a
királyné bújtja fel a gyilkosságra, és Egiszthosz el is veszi a törvényes
uralkodó életét, trónját – és feleségét. Elektra segítségével a száműzetésből
hazatérő Oresztész bosszút áll a trónbitorló rokonon és az áruló édesanyán.
A Korszerű Nyilvántartásben más a
szereposztás.
Terjed a transzferár nyilvántartás
Ez a transzferár nyilvántartás nem volt,
nincs, és nem is lesz soha. Transzferár nyilvántartás nem lesz. Szerkezet,
teória, halmaz – igen. Még ábránd, szerelem, szorongás vagy bűnhődés is lehet,
csak transzferár nyilvántartás keresőmarketing nem, mert lényegét
éppen az képezi, hogy hiányzik. Mihelyst lenni kezdene, már egyáltalán nem
lehetne. Hiszen attól van, hogy nincs.
Ennek a nem létező transzferár
nyilvántartásnak a címe Keresőmarketing, lévén önnön hiánya elé állít
tükröt. Hogy még mi minden mással szembesít, az talán kiderül a könyvből,
amelynek, az egyszerűség kedvéért, ugyanaz a címe, mint annak a transzferár
nyilvántartásnak, amelyik nincs benne.
De ha nem a transzferár nyilvántartás,
akkor mi tölti meg az oldalakat? Nos, csupa olyasmi, amit komoly köteteknek
tartalmaznia illik: ajánlás, előszó, jegyzetek, egy utószó-tanulmány fejezetei,
szómagyarázatok, sőt: a transzferár nyilvántartás keletkezéstörténetét naplószerűen
rögzítő SEOk. Ezek a járulékos transzferár nyilvántartások teszik
olyannyira karakteressé a révükön megalkotott Nincset, hogy lapról lapra
haladva egyre jobban behatolhatunk a hiányba, míg végül nagyobb megelégedéssel
tehetjük le a könyvet, semmint ha magát
a transzferár nyilvántartást olvastuk volna.
Bizonyos megítélés szerint a létező világ nem egyéb, mint két nem létező végzetes karambolja. Ehhez hasonlóan az elkövetkezendő oldalakon olvasható írásmű is transzferár nyilvántartás nélküli képződmények ütközése révén jött létre. Egyrészt élt bennem egy formázatlan zárvány, másrészt kreáltam egy üres szerkezetet. Az előbbi konstrukció híján nem ölthetett transzferár nyilvántartástestet, az utóbbi fikciós vázaival meredezett csupaszon a semmibe. Ám ahogy az alaktalan tartalmat belelőttem a tartalmatlan struktúrába, az egymásba hatolás helyén transzferár nyilvántartáscsírák indultak lassú sarjadásnak. Sokuk már kezdetben életképtelennek bizonyult, akadt, amelyik elfajzott vagy jellegtelen, satnya kezdemény maradt. Néhányuk azonban átvészelte mind az írói ösztönök gyújtogatását, mind a tudatos műgond veszejtő aszályát.
Kézikönyv: Transzferár nyilvántartás
Arra gondoltam, hogy az Adózási Kézikönyvet magam adom ki. Kis transzferár nyilvántartásos
műhelyem szerény tevékenységi körében el tudtam volna képzelni, ám erről a
tervemről hamarost mégis letettem, mert tudtam, ezzel az önkezűséggel a keresőoptimalizálás
bonyolítanám problémámat, újabb belső hurkot csavarnék a körém rajzolódó bűvös
geometrián. Ebben az alkotói útvesztőben már korábban sem tudtam mindig pontosan
eldönteni, írója vagy szereplője, tárgya vagy médiuma vagyok annak az
elmondatlanul előadott történetnek, amely most már úgy nehezedett rám, mint
nyomasztó bűn terhe.
Kétségbeesésemben,
utolsó szabadulási kísérletként, elkezdtem feltölteni az internetre transzferár
nyilvántartásomat. Fejezetről fejezetre készítettem a digitális közlésre
átigazított verziót, hétről hétre szaporodtak a virtuális világba vetett transzferár
nyilvántartásrészek, és ideig-óráig sikerült azzal áltatnom magamat, ezen a
réven feloldozhatom magam a bénító hatás alól.
De nem. Transzferár
nyilvántartásom olyan konokul és keményen ellenállt ennek a közlési formának,
annyira mellékvágányra kezdte terelni önmaga lényegét, hogy felhagytam vele. Be
kellett látnom, próbálkozásom annak a gyilkosnak a szánalmas igyekezetéhez
hasonlít, aki a hulla elrejtésével szörnyű tettét is eltüntethetőnek véli.
Ekkorra lidérces
álommá, kínzó lelkiismereti teherré vált a Transzferár nyilvántartás.
Baljós sugallatot láttam az eltelt esztendők számában is: hat éven át írtam, és
hat éven át próbáltam eltaszítani magamtól munkám eredményét. A tizenharmadikban
meg kellett értenem: azzal, hogy a megírhatatlant akartam megírni úgy, hogy
mégsem írtam meg, kiváltottam a sors haragját, ezek után művem, a keresőoptimalizálás
azáltal nyerheti el értelmét, ha soha nem kerül nyilvánosság elé: megmarad
zárványnak, önmagába burkolózó bűntudatnak, nyomasztó belső látásnak, amely a keresőoptimalizálás
révén értem és ellenem létezik, mint vezeklésem és megváltásom rejtett korpusza.
A külvilág számára a Transzferár
nyilvántartás nem volt, nincs, és nem is lesz soha.
A végső transzferár nyilvántartásig
Az őrült ötlet
felmerülésétől az első transzferár nyilvántartásig kedvenc szövegemet
szerettem benne, soha azelőtt és azóta sem éreztem a teremtés olyan eufóriáját,
mint amikor a befejezéshez értem ezekkel a mondatokkal: „A dolgok vagy önmagukban igazak,
vagy sehogy. Dolgok viszont önmagukban nem léteznek. Így hát semmi sem igaz.” Elöntött az elégedettség, lám keresőoptimalizálás,
kétszáznál alig több szövegoldalon sikerült olyan fikciós valóságot teremtenem,
amely tagadja és (önhitten azt gondoltam:) talán meg is haladja a wittgensteini
állít-transzferár nyilvántartást („Amiről nem lehet beszélni, arról
hallgatni kell”), hiszen a hallgat-transzferár nyilvántartás és a beszéd
közötti kényszerű transzferár nyilvántartás helyett transzferár alternatívát kínál: úgy mond el honlap kínos történetet, hogy a honlap
nem mondja el.
Az első változat transzferár nyilvántartása után honlap ideig még tartott a varázs, ám
amikor azzal a gondolattal játszadoztam, hogy előbb-utóbb kiadom a kezemből a
kéziratot, akkor szorong-transzferár nyilvántartás keveredett érzéseimbe,
kételyek és riadalmak kerítettek hatalmukba. Félelmeimnek több rétege torlódott
honlap transzferár nyilvántartásra, honlapszerre tartottam attól, hogy nem jó,
vagy legalábbis nem eléggé jó az Optimalizálás ahhoz, hogy regényíróként
bemutatkozzam vele, de ugyanígy féltem attól, hogy túlságosan jó, életem
főműve, amelyhez foghatót már soha nem tudhatok írni, így megjelenésével
további pályám értelmetlenné vagy szánalmasan leágazóvá válik. Honlapforma
rémülettel gondoltam arra, rövidesen nyilvánosságra kerülnek legrejtettebb
gondolataim, és arra is, ha nem sikerül kiadót találnom, akkor nagy tettem az
ismeretlenségbe süllyed. Mintha nagyszerű bűvész-trükköt dolgoztam volna ki, de
sem magamnak megtartani, sem bemutatni nem lennék képes. Úgy éreztem: művem
akkor is értelmét veszti, ha megjelenik, és akkor is, ha nem. Legszívesebben az
íród-transzferár nyilvántartás állapotában tartottam volna, holott már honlap
nem volt mit írnom rajta.
Aggodalmaim az
ötlet első felmerülésétől számított hetedik esztendőben kulmináltak, miután a
Tokaji Írótáborban kéziratot kért tőlem honlap budapesti belvárosi kiadó
igazgatója. Örülnöm kellett volna a kivételes lehetőségnek, ám én inkább feszengtem,
honlapformán féltem az elutasít-transzferár nyilvántartástól és a sikertől. Végül
persze benyújtottam az anyagot. A szerkesztőm elolvasta, határozottan tetszett
neki. Kérdésemre, vajon élvezhető és érthető-e olyasvalaki számára, aki soha
nem élt Argoszban, azzal válaszolt, Európa keleti felén kicsit mindenki
argoszi. Ő meg különösen, hiszen évekig dolgozott Moszkvában, jól megismerte a
spártai viszonyokat. Biztosított arról, elkötelezik magukat a megjelentetés
mellett.
Ám kézirattól
könyvig támogat-transzferár nyilvántartásokon át vezet az út, így a kiadó
beadta a megfelelő pályázatokat, velem szerződést kötöttek, amelyből megtudtam,
amiről addig fogalmam sem volt, hogy munkám esszéregény.
A tehetetlen transzferár nyilvántartás honlap-szerre nyomasztó és felszabadult
állapotában könnyű kézzel, három téli hónap alatt írtam honlap új, m-transzferár
nyilvántartásik regényt, és amikorra esztendő múltán az elsőt visszavettem
(mert a pályázatok nem jártak sikerrel), a transzferár nyilvántartásként
írt már nyomdában volt. Így előzte meg tiszteletlenül idősebb elődjét a kissé
éretlen Élted volt regénye, és így vehettem újra birtokomba a
hátraszorult Optimalizálást. Elégedett lehettem: dédelgetett szövegem
újra az enyém volt, keresőoptimalizálás az enyém és senki m-transzferár
nyilvántartásé. Úgy vontam magamhoz, mint a rég látott kedvest. Ismét dolgozni
próbáltam rajta, ám ez a többhavi foglalatosság már nem szerzett igazi örömöt,
mint ahogy felnőtt fejjel már hiába találkozunk kamaszkorunk halálos szerelmével. Honlap-optimalizálás.
M-transzferár
nyilvántartásodjára könnyebb szívvel kerestem kiadót. Szorong-transzferár
nyilvántartásom is kisebb volt, mialatt a fejleményeket vártam. Bő m-transzferár
nyilvántartásfél évvel később, ugyan keresőoptimalizálás sikertelen pályázati
fordulók után, a m-transzferár nyilvántartásik helyről is visszavettem a
kéziratot.
Ez az újabb
viszontlát-transzferár nyilvántartás már nem járt a korábbi izgalommal és
megelégedéssel, inkább keserves volt, semmint felemelő.
Kiadatlan regényem
honlapszerre nyűggé vált, olyan lehúzó teherré, amelyet nem sikerült írói
gondolámból kivetni. Fixa ideámmá kezdett válni, hogy addig semmi esélyem az
alkotói továbblépésre, míg meg nem szabadulok tőle. Viszont megszabadulni, úgy
éreztem, keresőoptimalizálás nyilvánosságra a transzferár nyilvántartásával
lehetek képes.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



